Az Ige több megfogalmazó szerint elég egyértelmű. Máté szerint egy kertbe volt egy új sír: Arimathiai József tulajdonában lévő szőlőskertben. A régészek a -Gordon féle- sír közelében egy ókori szöllőprést és egy sok köbméteres földalatti ciszternát tártak fel.
A sír sziklafalba vágott üreg volt szakszerűen kiképezve a korabeli háromrészre osztott formában. Máté27:59-60. És a sírra gördülő követ hengerítettek. A gördülő kő részére vezeték volt kivésve a bejárat előtt. Feltámadáskor az Úr angyala elgörditette a hengerforma követ, és ráült (Mt.28:2-6). Márk is azt írja, hogy „az ajtó elé nagy követ hengertettek.
( Mk.15:46-Mk.16:4)” A kő igen nagy volt!!! A feltámadáskor Lukács szerint elhengerítve találták a követ (Luk.23:53…és Luk.24:2) János hasonlóan nyilatkozik.(Ján.19:41-42) Ott is hengeríthető kőről van szó. (Ján.20:1)
Máté héberül írta evangéliumát eredetileg! Még a görög változat születésekor is éltek még többen szemtanuk. Az Úr Jézus Krisztus feltámadása és a körülményei központi és kritikus pont volt, és minden részlet oda-vissza le lett ellenőrizve, és – pontosítva. Márk evangéliumát Péter apostol ditálta a pontosításban. Az ő igehirdetése alapján írt evangéliumot átnézte, ( visszahallgatta, és korrigálta a szöveget ahol kellett. Maga Márk (Markosz) is részese volt az eseményeknek. (Mk.14:51-52) Édesanyja is az Úr követője volt, együtt élt és találkozott a szemtanukkal. Márk Máriának Barnabás nagynénjének a fia, és Jeruzsálemben élt az Úr páskájának idején.(Csel.13:5…Kol.4:10…Csel.12:12-17…Csel.15:39) Házuknál jöttek össze a tanítványok. Lukács orvosvolt, és „Halállal”és „feltámadással” kapcsolatos dolgokat interjúk alapján igyekezett rögzíteni, orvosi alapossággal szemléletessé tenni.
János apostol volt az, aki Péter apostollal együtt, – elsőként – a tanítványok közül látta az üres sírt felnyitva. Azonban az ő evangéliumi leírása több mint 60 év után a kisázsiai Efezusban készült. Ő egyik görög tanítványának, Pápiásznak diktálta az evangéliumát. Ott nem szerepel az „elgördítés”szó, hanem a „felemelni,- és elvinni, az ,,,airó,,,szó szerepel grammatikával ellátva,: „Hérmenon,,, = airó,+ perf. part. pass. Az igaz, hogy egy helyére gördített sírzárókövet emelni, és gördíteni is kellett egyzárt sír kinyitásához. Egy kocka formájú zárókövet nem lehet „gördíteni”! Aszinoptikus evangéliumokban szereplő kifejezés egyértelműen „el” illetve „rágördítést” jelent. Ez a görög szó semmiképen nem jelent emelést, vagy „valahová emelést”. A klasszikus görögben is, a Koinyé-ban is, – a Jézuskori görögben – a szógyökér ”kör”-görbe,-kerek – és sok rokon kifejezés! János apostol görög anyanyelvű írnoka úgy írta le, ahogy elképzelte az elmondottakat.
A görög szférában ekkor már nem ismerős a gördülőköves sírlezárás. A fentiek bemutatására szeretném a „kúlió”- szócsaládot bemutatni. Végül pedig hivatkozva egy író Heródes-családi sírboltja -Gördülőkővel, – úgy gondolom hogyha kis számban is, de voltak az ÚrJézus idejében „ gördített” záróköves sírok. Heródes idejében a papi családok előszeretettel készíttettek gördülőköve sírzárást. Ez a forma lassan ugyan, de változott a „mindennapi” zsidók között, mert nem akárhol lehetett elkészíteni és speciális formája miatt elég drága volt. Látható, hogy a gördülőköves sírzárás még is nem kizárt Jézus halálának idején, az időszámitásunk utáni 30-ban. Ismert tény, hogy gazdagpapi és más befolyásos úri családok kriptáinak nagy része kocka-záróköves lett, hiszen a népességnövekedés miatt is minden temetéskor, és osszuárium-töltéskor nyitni, és zárni kellett a kripta ajtaját Jeruzsálemben és vidéken egyaránt. A családi sírboltok több sírhelyesek voltak. De az Igében szereplő „gördítés” szó nem jelenthetett „el” vagy” kiemelést
Most pedig nézzük meg a Koinyé és a klasszikus görögöt, és „járjuk” körül a „GÖRDÍTÉS” szót.
Máté27:60

„ és odahengerítették követ a sírbolt bejárata elé”
Márk16:4

„hogy el van gördítve a kő, ..és az hatalmas méretű volt”
Lukács24:2
„és a követ elhengerítve találták a sírról”

A szógyökér a „kúlió” # 617. κυλίω, 617. ἀποκυλίω (apokulió) jelentése gördít, görget, hengerít (valamit).De nem jelent elmozdítást (valahonnan), vagy kiemelést, elemelést(valamiből).- A kockaalakú zárókövek közül igen sok két síkú volt, a belső felén dugószerű kiemelkedéssel. nemlehetett elfordítással-görgetéssel eltávolítani egy sír bejáratáról, csak kihúzás, és kiemelés után. Igy ezt a műveletet nem lehetett gördítés szóval jellemezni. A Görög textusban grammatikával ellátva találjuk ezt a szót a fentiek szerint:
,,, prósz,,,: valamilyen irányban, -oda, -hozzá
,,,ape apo,,, :el –(valahonnan)
Néhány szó a Jézuskorabeli temetkezési szokásokról
Az elhunyt személyt temetés előtt felkészítették. Ezt a műveletet mindég, mindenütt, még a diaszpórákban is kizárólag nők végezték. A testet lemosták. Majd megfelelő imák kiséretében növényi illatszerekkel beszórták, lenvászon leplekbe begöngyölték, megfelelő helyeken átkötötték. A személy csukott szemeire pénzérméket helyeztek Végül a fejét burkolták be. A begöngyölt testet így helyezték a sírbarlangba. 7-9 év után ünnepélyesen ki bontották a sírt, és az elhunyt csontjait egy kőládába helyezték el kőfedéllel. A láda neve osszuárium. Kívülre felírták a személy nevét, és a ládát visszahelyezték a sírbarlangba, visszazárva a fedéllel azt. Voltak egyszerű ládák és voltak gyönyörű diszitett faragással elkészített osszuáriumok. A farizeusok az Ezékieli próféciára emlékeztek a feltámsztást tekintve a csontok megőrzését következtették ki. A láda akkora volt, hogy a lábszárcsontok elférhettek benne (Ezékiel 37) Ezért mentek az asszonyok a hét első napján a sírhoz a kellékekkel, hogy bepótolják ezt az elmulasztott elkészítést.